Ökológiai igénye: A különböző szilvafajok ökológiai igénye eltérő. Magyarország adottságai
elsősorban az európai fajokhoz tartozó fajták termesztésének kedvez. Az évi 1800-2000 óra
napsütés kielégíti a szilva közepes fényigényét. A nyári erős napsütés a gyümölcs felületén
perzselést, a mag felmelegedése következtében a mag körül barnulást okoz. Az évi 10 C fok
körüli átlaghőmérséklet meghaladja a szilva minimális 7,5 C fokos igényét. Az európai
szilvák hidegigénye 800-1200 óra, mélynyugalmi állapotuk februárban szakad meg. A téli és
tavaszi fagyok csak ritkán okoznak terméskiesést. Nagymértékű virágrügy vagy
virágkárosodás csak az érzékeny fajtákon és a fagyos területeken fordul elő. A szilva
vízigényes növény, évi 600 mm egyenletes eloszlású csapadék mellett fejlődik jól. A tartós
csapadékhiány különösen a kései érésű fajták és a ringlók esetében minőségromlást
eredményez. Az öntözés különösen a nagy gyümölcsű fajták esetében kifizetődő. A szilva
kevésbé igényes a talaj minőségére. Laza és kötött, savanyú és meszes talajon is jól érzi
magát. Legsikeresebben azonban a tápanyagban gazdag, mélyrétegű, humuszod
vályogtalajokon termeszthető. A japánszilva hidegigénye jóval alacsonyabb, mint az európai
szilváké 6-700 óra. A mélynyugalomból már decemberben kilépő, korán virágzó japán
szilvafajták virágrügyei és virágai gyakran károsodnak hazánkban.

Művelés módok: (Folyt. köv.)

httpv://www.youtube.com/watch?v=2j3VsAcd3vI

B.T. 2011-03-06