Díszfaiskola
A díszfaiskola, mint már említtettem számtalan ponton, eltér a gyümölcsfaiskolától. Talán a legfőbb eltérés a növények hosszú távú nevelésének a lehetősége. Míg a gyümölcsfákat rendszerint két éves korukban szabadgyökérrel, két év után értékesíteni kell, addig az ehhez hasonlóan előállított díszfákat akár több évig is termesztésben lehet tartani (részletesebben lentebb). Dísznövényeknél ma már fő technológia az edényes (konténeres) termesztés, míg gyümölcsfaiskolánál ez nem mondható el. A szaporítási eltérésekről pedig már írtam az általános részben, így térjünk rá a részletes leírásra.
Nehéz eldönteni, hogy hol fogjak hozzá.
Talán, ha a szaporításokkal kezdem, akkor nagy hibát nem követek el. Díszfaiskolában alkalmazhatnak magvetést, különböző dugványozási, oltási módokat, laboratóriumi eljárásokat. (Ezekről a leírás külön fejezetben található).
Megkülönböztethetünk szabadföldi és edényes termesztést. Kezdjük ez utóbbival.
Edényes (konténeres) termesztésnek a legfőbb előnye a szabadföldivel szemben, hogy szinte az év bármely szakában telepíthető (kiültethető) a növény, amikor a talaj nincs megfagyva. Hátránya a magasabb költség, hiszen szükség van edényre, termesztő közegre (virágföld), műtrágyára és fokozottabb a gondozási igénye is. Gyakrabban kell öntözni, mint a szabadföldi növényeket, hiszen az edényben lévő föld hamarabb kiszárad. A fokozott vízutánpótlás miatt a tápanyag visszapótlásáról is sűrűbben kell gondoskodni. Ha az edényt kinövi a növény, át kell ültetni nagyobba. A növényeket többször vissza kell vágni, hogy kellően bokrosodjanak. Viszont az edény mérete határozza meg az egy négyzetméterre jutó egyedszámot. Nagyobb méretű növényeknél (főleg fenyőféléknél) oda kell figyelni, hogy a növény ne kopaszodjon fel az árnyékoltság miatt. Mindezeket figyelembe véve mégis elmondhatjuk, hogy ahol lehet, ezt a módot kell előnyben részesíteni, hiszen a vevőhöz olyan növény kerül, ami a legkisebb sokkhatással a helyére kerülve, zavartalanul folytathatja fejlődését.
A szabadföldi nevelés előnye, hogy nagyméretű, több éves növényeket lehet ilyen módon előállítani. A munkafolyamatok során többször át kell ültetni ezeket a növényeket, vagy legalábbis gyökérmetszést kell alkalmazni, hogy olyan növény kerüljön értékesítésre, aminek a megmaradása biztos. A gyökérmetszés abban is segít, hogy földlabdával lehessen a növényt kitermelni, viszont minden ilyen beavatkozás visszaveti a növény fejlődését, hiszen a gyökérrendszernek regenerálódnia kell, és az eltart egy kis ideig. A fenyőfélék nevelésére ez a módszer megfelelőbb, mint a konténeres termesztés. Néhány fásdugványozással könnyen szaporítható cserje esetében is előnyös lehet szabadföldön termeszteni, ha nem fontos az ültetési időpont, és az értékesítési csatorna biztosított, vagy konténerezésre kerül a növény. Kiegészítéseket, részleteket más fejezetekben, jegyzetekben fogok írni.

BT. 2011.01.04.