Mint már említettem a gyümölcsfaiskolák oltványokat állítanak elő, ez biztosítja az azonos fajtákat és a viszonylag korai termőre-fordulást. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a faiskolákban használt úgynevezett alany, (amire ráoltják a fajtát) számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami a gyümölcsfák későbbi fejlődésére, növekedésére, környezet iránti toleranciájára kihat. Az alany java része a földben található gyökérrendszer, mely fajon belül is eltérő lehet. Például almánál a ma már általánosan használt klón alanyok között, nagy az eltérés a gyökeresedés mértékében a gyökérrendszer nagyságában. Természetesen a gyökér a fa növekedésére hat elsősorban és támasztja a növényt. Európában ma már általánosan elterjedt más gyümölcsfajoknál is a klón-alany használata, mert számtalan előnnyel rendelkezik a Magyarországon használt magonc alanyokkal szemben. Ezek az előnyök többek között: az egységes növekedés, a megfelelő talajra megfelelő alany használat lehetősége, és még számtalan előny melyek az elkövetkező részletes részben lesznek olvashatóak. Sajnos a magyar faiskolák zöme, nem hajlandó áttérni a korszerűbb alany használatára, ezt a döntésüket gazdasági okokkal magyarázzák.
Csoportosítani az alanyokat több módon lehet. Most azt választottam, hogy az alany melyik fajhoz áll közel. Így megtalálható lesz az oldalak között:
Alma alany
Körte alany
Birs alany
Szilva alany
Kajszi alany
Őszi alany
Mandula alany
Általánosságban azokat a fajokat lehet oltani a fenti kategóriák valamelyikére, amit a neve jelöl, de ez nem teljesen így van: például,
Némely birs alanyra lehet oltani birsen kívül, például, körét
Némely szilva alanyra lehet oltani szilván kívül, például, kajszit, őszit.
Némely őszi alanyra lehet oltani őszibarackon kívül, például, mandulát, kajszit, szilvát.
Mandula alanyra lehet oltani mandulán kívül, például, őszit.
Mindezek az alanyrészletezésnél olvashatóak.
BT. 2011.01.04.