Alma alanyai:
Szerencsére ez a faj az a faj, melyet a múlt század második felétől, a nagyüzemi termelés korszerűsítése miatt, Magyarországon is kizárólag klón, alanyokon termesztenek.

Magyarországon használt fő-fajták
M4 (Malling4)
Még a ll. Világháború előtt hozták be Magyarországra az M4-es almaalanyt, ami ma már teljes mértékben kiszorult a termesztésből. Erős növekedési erélyű alany, a rá oltott fák mérete a magonc alanyúakéhoz képest 70%. Extenzív ültetvényekben használták, termőkaros művelésmódú gyümölcsösökben. Tenyészterület igénye 12-25 m2. Termőhelyre kevésbé igényes, száraz homoktalajokon is jól fejlődik és kielégítő mennyiségű termést ad. Gyökér és tősarj képzésére nagymértékben hajlamos. Magas talajvíz szintű területeken szenved, sőt el is pusztul. Télállósága közepes, gyökerei hideg teleken károsodhatnak. A fitoftórás gyökérnyakrothadással szemben igen ellenálló, viszont a vértetűre és a baktériumos tűzelhalásra nagyon fogékony.

MM106 (Malling-Merton106)
Az angliai East-Mellingben állították elő. Faiskolai szaporítása az 1950-es években kezdődőtt el. Magyarországon az 1970-es években kezdett elterjedni.
A ma forgalomban lévő intenzív alanyok közül a legerősebb növekedésű, a féltörpe és a középerős növekedési erélyű alanyok közé tehető. Erős növekedésű fajtákkal, jó talajon középerős fát ad. Fél intenzív ültetvényekhez ajánlott, de spur vagy gyenge növekedésű fajtákkal intenzív ültetvényekbe is telepíthető. Az M9-es alanyhoz képest 50-60%-al nagyobb a térigénye. Tenyészterület igénye a ráoltott nemes fajtától függően 5-10m2. Gyökérzete
kellőképpen rögzíti a fát a talajhoz, ezért karózást még homoktalajokon sem igényel, bár a túlságosan mélyen vagy gyökérnyakba szemzett és magasan ültetett oltványok laza talajon szél hatására megdőlhetnek. Ma már a faiskolák zöme magasan szemez (25-35cm), ez lehetővé teszi a kissé mélyebb telepítést és az alany törpésítő hatása is jobban, érvényesül.

M26 (Malling26)
M26-os alanyt, az angliai East-Mallingben állították elő 1934-ben. Faiskolai szaporítása 1958-ban kezdődőt el. Vírustesztelt EMLA-klónjait 1970-ben vezették be. Hazánkban a termesztése az MM106-os alannyal egyszerre kezdődött meg.
Az M26-os alanyú fák növekedési erélye az M9-es alanyúakéhoz viszonyítva 30-50%-al nagyobb. Tenyészterület igénye a ráoltott fajtáktól függően 4-8 m2. A fák az első években erőteljesebben növekednek, majd a termőre fordulás után a növekedése lelassul.

Bár gyökérzete az M9-nél kiterjedtebb ezért a fák rögzítése a talajhoz jobb, de mégis karózni kell. Tősarjakat nem fejleszt. A magasan szemzett oltványokat célszerű kissé mélyebbre telepíteni, a szemzés 10-15 cm-re legyen a talajszint felett. A rá oltott fák igen korán termőre fordulnak, már a 2.-3. évben terem. A fák termőképessége kiváló, megközelíti az M9-esét. A korai nagy termések miatt az M26-os alanyú fák sudara gyakran legyengül, elveszíti vegetatív
túlsúlyát, mielőtt kitöltetné a teljes tenyészterületet. Fontos feladat a sudár helyes metszése, a kihajtás utáni hajtásválogatás és a kötődött gyümölcsök eltávolítása a sudárról.
Középkötött, humuszban gazdag, tápdús talajt igényel, ahol a gyökerek levegőzése megfelelő. A szárazságra érzékeny, ezért a gyenge minőségű, laza homoktalajokra nem való, ilyen körülmények között csak rendszeres öntözéssel telepíthető. A talaj tápanyagtartalmára kevésbé érzékeny, de magas mésztartalmú talajokon a fák termőképessége, és a gyümölcs
mérete kisebb.
Fagytűrő képessége jó. Nyugalmi állapota hosszabb, mint a többi Malling alanyé, rügyfakadása néhány héttel később kezdődik.
A vértetűre, a baktériumos tűzelhalásra, a gyökérnyakrothadásra érzékeny. Európában másutt is igen elterjedt. Az USA-ban is népszerű.

M9 (Malling9)
Az M9-es alma alany franciaországból származik. A Malus pumila var. Paradisiaca magoncának vegetatív úton szaporított típusszelekciója. Az 1970-es évektől szaporítják Magyarországon tömegesen.
Gyökerei törékenyek, a felszín közelében helyezkednek el, ezért az ezen az alanyon telepített oltványokat mindenféleképpen karózni kell. Törpe növekedést biztosító alany, a ráoltott fajták növekedési erélye 20-30%-a magoncalanyokéhoz viszonyítva. Tenyészterület igénye 2-5m2.
A szelektált klónok, valamint a vírusfertőzött, vírustesztelt és vírusmentesített klónok növekedésében számottevő különbségek mutatkoznak a növekedésben (10-30%), de a legerősebb M9 klón növekedése sem éri el a féltörpe M26-os alanyon lévő fákét.

Az M9-es alanyon lévő fák a telepítést követő 1-2. évben termőre fordulnak, első nagy terméseiket a 3-4. évben hozzák, viszont a 12.-15. év után a fák termőképessége csökken, kiöregszik az állomány. A Spúr fajtáknál az elöregedés ezen az alanyon hamar bekövetkezik, ezér csak igen jó talajon érdemes ilyen kombinációkat telepíteni. Az M9-es alanyú fák fajlagos termőképessége igen jó, hektáronként 2000-5000 oltvány telepíthető, így területegységenként 40-80%-kal nagyobb termés is elérhető a középerős növekedési erélyű alanyokhoz viszonyítva. Ezen az alanyon a termés néhány nappal korábban érik és az érés is gyorsabb, ezt a gyümölcs tárolásánál figyelembe kell venni. A gyümölcs darabos, ami a túl nagy gyümölcsű
fajtáknál problémát is jelenthet, viszont igen jól szineződik.

Középkötött, humuszos, jó vízellátású, üde talajon érzi jól magát. Száraz körülmények között szenved, sínylődik. Az intenzív, nagy tőszámú ültetvények legfontosabb alanya. Gyökere közepesen télálló, hideg, hó nélküli teleken fagykárt szenvedhet. Gyökerei -10C alatt károsodhatnak.
Fitoftórás gyökérnyakrothadásra  rezisztens. A vértetű igen kedveli, és fogékony a baktériumos tűzelhalásra. A ráoltott fajták fogékonysága az Erwinia amylovora a nagy fajlagos virágszám miatt növekszik, a fertőzés lehetősége nagyobb.

Európában jelenleg a legnagyobb arányban termesztett alma alany. Használata az USA-ban is jelentős.

M9 szelektált klóónjai:
A közel 200 éve ivartalanul szaporított M9-nek számos klónja van forgalomban. A vírus-mentesítések után a különböző származású klónok között nagy különbségeket mutattak ki morfológiai, szaporítási tulajdonságok és termesztési érték alapján. A vizsgált klónok növekedési erélye között számottevő különbségeket nem tapasztaltak, a leggyengébb és a legerősebb között 15% eltérés mutatkozott.
M9 EMLA
M9 INFEL
M9 T337
M9 T338
M9 T339
M9 T340
M9 Pajam1 (Lancep)
M9 Pajam2 (Cepiland)
M9 Burgmer 984-10-71
M9 Burgmer 751-18-71
M9 Burgmer 719-1-71
M9 KL19 (Nicolai)
M9 KL29 (Nicolai)
M9 Fleuren56
M9 Fleuren59
M9 Kamara
M9 Zalai erős
M9 Szigetcsép
M9 Sasad
M9 Rákóczi
Külföldön használt egyéb fajták:
Jork9
B9 (Budagovszkij9)
B491 (Budagovszkij57-491)
B118 (Budagovszkij54-118)
MM111 (Malling-Merton111)
Kísérleti fajták:
M2 (Malling2)
M7 (Malling7)
M8 (Malling8)
M16 (Malling16)
M20 (Maling20)
M27 (Malling27)
MI.793
MM. 104 (Malling-Merton104)
MM. 109 (Malling-Merton109)

BT. 2011.01.04.