Vadcseresznye (Cerasus avium): A cseresznyefajták alanya elsősorban, de meggy alanyként is telepíthető. Magyarországon a cseresznyefajták alanyaként 35-40%-ban használják. Nyugat-Európában azonban meggyalanyként történő telepítése is jelentős, főleg a Schattenmorelle fajtakörbe tartozó fajtáknál, ahol a sajmeggyel való összeférhetőség nem a legjobb.
Ez az alany nálunk megfelelően télálló. Termőhelyre igényes, kedveli a mély rétegű, tápdús, jól levegőző, középkötött vagy kötött talajokat. Laza talajon, kevés csapadék mellett az ilyen alanyon lévő ültetvények öntözést igényelnek. Érzékeny a talaj magas mésztartalmára (4%-nál több aktív meszet nem visel el). Meszes talajokra nem való. A cseresznyefák növekedése ezen az alanyon általában igen erős, bár a cseresznye fajhibrideknél tapasztalható egy csekély növekedésmérséklés. A nemes fajták vadcseresznye alanyon egy két évvel később fordulnak termőre, termőképességük jó és a fák hosszú életűek. A vadcseresznye érzékeny a baktériumos fertőzésre (Pseudomonas spp.), a verticilliumos hervadásra, a gyökérgolyvára, a blumeriellás levélfoltosságra. Jó viszont az ellenálló képessége a Meloidogyne fonálférggel, valamint a fitoftórás gyökérnyak-rothadással szemben. Újratelepítés esetén érzékeny a talajuntságra.

Ivartalanul szaporítható vadcseresznyék és hibridjeik:

F 12/1: Az angliai East-Mallingben szelektálták. Nyugat-Európában a legelterjedtebb ivartalanul szaporított vadcseresznye alany. A magoncokhoz hasonlóan erős növekedést biztosít a ráoltott fajtáknak. Az oltványokat a gyökérzete jól rögzíti a talajba. Általában a baktériumos betegségekre nem érzékeny, a gyökérgolyvára viszont nagyon fogékony.

Charger (F 4/13): Az F 12/1-hez viszonyítva a ráoltott fajták növekedési erélye valamivel gyengébb, termőképességük jobb és kevésbé érzékeny a gyökérgolyvára.

P-HL-A (P-HLO-84): Csehországban szelektált törpésítő hatású vadcseresznye alany. Csak in vitro módszerrel szaporítható eredményesen.

P-HL-B (P-HLO-224): Csehországban szelektált törpésítő hatású vadcseresznye alany. Csak in vitro módszerrel szaporítható eredményesen. Törpésítő hatása jobb mint a P-HL-A-é

Colt: Az angliai East-Mallingben állították elő keresztezéssel. A gyümölcsösben középerős-erős növekedési erélyű fákat nevel. A cseresznyefajtákkal jó az összeférhetősége, a rá oltott fák hosszú életűek, de termőképességük elmarad a más alanyokra oltottaktól. A klorózisra közepesen érzékeny. A nagy talajnedvességet jól elviseli, gyökérfulladásra nem érzékeny, a száraz talajviszonyokat viszont nem kedveli. Nagyon érzékeny a gyökérgolyvára, viszont rezisztens a Pseudomonas mors-prumonumra, valamint a csersznyénél talajuntságot okozó Thielaviopsis basicolára.

Sajmeggy (Cerasus mahaleb): Magyarországon a legtöbbet használt cseresznye- és meggyalany, Cseresznyefajták 60-65%-át a meggyfajták 95%-át ezen az alanyon állítják elő. A sajmeggy alany nálunk kellően télálló, gyökerei nagyobb hideget elviselnek, mint a vadcseresznye gyökerei. Szárazságtűrő, igen mélyen gyökeresedik. Talajban nem válogat, a könnyű, száraz talajon is jól fejlődik. A túl nedves, kötött, levegőtlen talajt, azonban kevésbé viseli el, mint a vadcseresznye vagy a meggy. Gyümölcsösben nedves kötött, levegőtlen talajokon nagyon érzékeny a fitoftórás gyökérnyak-rothadásra és közepesen érzékeny a nematódákra, illetve a gyökérgolyvára. Csonthéjasok után telepítve nem érzékeny a talajuntságra.
A cseresznye és a meggyfák mérete sajmeggy alanyon igen különböző lehet, a hibrid magoncokon erős, nagy fákat kapunk, míg az ivartalanul szaporított alanyokon a nemestől függően középerőstől az erősig változhat. A nemes fajták sajmeggy alanyon korábban fordulnak termőre, mint vadcseresznyén, de a fák rövidebb életűek.

Cema (CT 500): Magoncai hibridek, egyöntetűek és a faiskolában igen erős növekedésűek. A ráoltott fák a gyümölcsösben egészségesek, halmozott teljesítményük 86%-al jobb a kereskedelmi forgalomban lévő magoncokéhoz viszonyítva.

Cemany (CT 2753): A ráoltott fák a gyümölcsösben egészségesek, halmozott teljesítményük 76.5%-al jobb a kereskedelmi forgalomban lévő magoncokéhoz viszonyítva.

Korponay: Magoncai kielégítően egyöntetűek és a faiskolában erős növekedésűek. Csak a meggyfajtáknak jó alany. A ráoltott fák a gyümölcsösben hosszú életűek, a vadcseresznye magoncokhoz viszonyítva 20-25-%-al kisebbek, a gyümölcs, halmozott teljesítménye 35-40%-al nagyobb.

Inra SL 64: Franciaországban, az INRA bordeux-i állomásán szelektálták 1954-ben. A meggynek és a cseresznyének egyaránt jó alanya. Gyümölcsösben a ráoltott cseresznyefajták középerős-erős növekedésűek, korán termőre fordulnak és igen jó termőképességűek.

Bogdány: A csemeték az oltványiskolában középerős növekedésűek. A cseresznyefajták kiváló alanya. Gyümölcsösben a ráoltott fajták növekedési erélye mintegy 20-30%-al kisebb, termőre fordulási ideje jónak mondható.

Magyar
Brokforest (Ma x Ma 14):

Meggy (Cerasus vulgaris): Jelentősége az alanyhasználatban csekély (hazánkban 5% és másutt sem nagyobb). A meggy a leginkább télálló és fagytűrő a cseresznye és meggy alanyai közül. Talajban nem válogat, gyökérzete sűrű elágazó a sajmeggyhez képest sekélyebben gyökeresedik, ezért nagyon kötött talajokon, illetve magas talajvizű területeken is telepíthető. A sekély gyökeresedés miatt a fák rögzítése a talajhoz néha nem megfelelő. A ráoltott fajták növekedése gyengébb mint a sajmeggy és vadcseresznye magoncokon lévőké. A Pseudomonas fertőzésre és a fitoftórás gyökérnyak-rothadásra nem érzékeny, gyökérgolyva és a blumeriellás levélfoltosság sem veszélyezteti jelentősen. A meggyfajhoz tartozó, állami minősítésben részesült alanyunk nincs. A faiskolák világszerte általában az apró termetű fajták magjait használják vadmeggy magoncként. Nálunk a cigánymeggyek magoncai jöhetnek számításba alanycsemeteként. Gyümölcsösben erősen sarjadzik ezért telepítése csak az olyan talajokon ajánlott, ahol ez kisebb gond, mint a talaj állapota. Nyugat-Európában viszont több ivartalanul szaporított meggy alanysorozat van terjedőben, melyek elsősorban törpítő hatásuk miatt egyre keresettebbek, sarjadzásuk csekély mértékű.

CAB 6P és CAB 11E: Olaszországban szelektált alanyok, a Pó völgyében illetve Vignola környékén, jó vízellátású talajokon jól bevált. A ráoltott fék középerős vagy féltörpe növekedésűek az F12/1-hez viszonyítva növekedésük 30%-al kisebb. Az Olaszországban termesztett cseresznyefajtákkal jól összefér, meggyalanyként nem vizsgálták.

Tabel Edabriz (levédett fajta): Franciaországban szelektálták. A cseresznyefajtákkal jól összefér. A ráoltott fák féltörpe vagy törpe növekedésűek. Gyökérzete kielégítően rögzíti a fát a talajhoz. Klorózisra érzékeny.

Weiroot 10, Weiroot 13: Németországban szelektálták. A ráoltott fák növekedési erélye középerős az F12/1-hez viszonyítva 30-40%-al kisebb. A német cseresznyefajtákkal jól összefér. Korai termőre-fordulás és jó gyümölcsméret jellemzi a ráoltott fákat. Németországban ezen az alanyon lévő fákat 5,5-6×3-3,5 m térállásba javasolják telepíteni.

Weiroot 154: A ráoltott fák növekedési erélye hasonló Weiroot 10, Weiroot 13 alanyokéhoz, de jobb termőképesség és jobb gyümölcsminőség jellemzi. Csak nagyon jó talajokra ajánlott telepíteni, gyökérzete karózás nélkül is kellő mértékben rögzíti a fát a talajhoz. 5×3,5 m térállásba ajánlják telepíteni.

Weiroot 158: A ráoltott fák növekedési erélye féltörpe-törpe, az F12/1-hez viszonyítva 50-60%-al kisebb. Csak nagyon jó talajokon ajánlott telepíteni. Korai termőre-fordulás és bő termés jellemzi az ezen az alanyon lévő fákat. Gyökér rendszere miatt karózást igényel.
5×3 m térállásba ajánlják telepíteni.

Weiroot 53 és Weiroot 72: A ráoltott fák növekedési erélye törpe. Csak nagyon jó talajokon, megfelelő vízellátás mellett, karózva ajánlott telepíteni. Korai termőre-fordulás és bő termés jellemzi az ezen az alanyon lévő fákat. A ráoltott cseresznyefákat 4×1,5-2 m térállásba ajánlják telepíteni.

Gisela 5: Németországban fajtakeresztezésekkel állították elő. Cseresznyefajtákkal jól összefér. Nem vagy csak kissé sarjadzik. A ráoltott fák növekedési erélye féltörpe-törpe, az F12/1-hez viszonyítva 50-60%-al kisebb. Gyökérrendszere miatt karózni szükséges. A ráoltott cseresznyefákat 5×3 m térállásba ajánlják telepíteni.

Egyéb fajok és fajhibridek: Régóta foglalkoztatja a kutatókat a Cerasus fruticosa (Cseplesz meggy) alanyként való használata. A faj hazánkban is honos, számos természetes hibridje ismeretes, főleg vadcseresznyével, de sajmeggyel is kereszteződik. Hazánkban Probocskai szelektált csepleszmeggymagoncok közül cseresznye alanyt.

Prob: A ráoltott cseresznyefák gyümölcsösben törpe növekedésűek, kezdetben gyorsan nőnek, majd termőre fordulás után növekedésük lecsökken. A fiatal fák korán termőre fordulnak és bőtermők. Öntözést és támrendszert igényel. A Van és Linda fajtákkal összeférhetetlen, viszont a Katalin fajtával eddig nem mutatkozott inkompatibilitás.

GM hibridek
Pillnitzi cseresznyealanyok:
Piku 1 (Pi-KU 4, 20)
Piku 3 (Pi-KU 4, 83)

BT.2011.01.04.