A növényeket különböző szempontok szerint lehet csoportosítani.
Ezen az oldalon és az ehhez tartozó jegyzetekben megpróbálok néhány gyakorlati csoportot összeállítani. A jegyzetekben felsorolom a csoportba tartozó növényeket a latin nevük ABC sorrendjében. Először csak a lomblevelű fás szárú növényeket, majd a tűlevelűeket és valamikor majd sor kerül a lágyszárú növényekre is. Ahogy az Enciklopédia bővül a keresőbe bemásolva, vagy beírva megtalálhatóak lesznek a növények részletes leírásai is.
A következő növénycsoportokat alakítom ki elsőként:
Talaj igény szerint:
1. Száraz homoktalajra ültethetők,
2. Száraz, köves talajra ültethetők,
3. Nedves, vizes talajra ültethetők,
4. Szikes talajra ültethetők,
5. Mészkerülők.
Száraz homoktalaj rendszerint tápanyagban szegény, és rossz a vízmegtartó képessége, viszont hamar felmelegszik. Az ilyen talajra ültetett növények, csak akkor fejlődnek megfelelően, ha a növény a fejlődéséhez szükséges kellő mennyiségű vízhez jut. Így míg gyökerei el nem érik a talaj mélyebb rétegeit, ahol már a talajvíz kifejti hatását, az ide telepített növényeket is öntözni kell.
Száraz, köves talajon csak a jól begyökeresedett növények, amik megfelelő gyökérrendszerrel rendelkeznek képesek megélni. Amíg ezt a fejletségi állapotot el nem érik, rendszeres öntözést igényelnek. Mivel Magyarországon az ilyen talajok rendszerint meszesek, ilyen talajra mész érzékeny növényt ne ültessünk.
Nedves, vizes területeknél megkülönböztethetünk pangó vizes, és csak alkalmanként egy-két napig vízzel borított területeket. A pangó vizet csak néhány faj pl fűz viseli el.
A szikes talajok igen különbözőek lehetnek, így figyelembe kell venni a talaj nedvességtartalmát is az ide ültethető növények telepítésekor.
Magyarországi talajok zömében meszesek, azaz lúgos kémhatásúak. Csak az ország nyugati részén vannak egybefüggő nagyobb területek, ahol a föld mészmentes. Kisebb foltokban azonban máshol is megtalálhatóak mészmentes területek. A fák, cserjék zöme mindkét, helyen megél, de vannak növények, amik kifejezetten érzékenyek a talaj lúgos kémhatására, azaz mész érzékenyek, vagy másképp mondva savanyú talajt igényelnek.
Környezeti igény szerint:
1. Páraszegény vagy szennyezett levegőjű helyekre ültethetők,
2. Árnyéktűrők
Páraszegény helyek általában azok a területek, ahol ritka a növényzet, hiányoznak a környezetből a nagy lomkoronájú fák, a talaj köves vagy homokos és száraz. Szennyezett levegőjű területek, a nagy forgalmú utak melletti területek, gyárak környezete, nagyvárosok gépjármű forgalmas területei.
Árnyék a közhiedelemmel ellentétben, az a terület, ahova a napfény a nap folyamán csak egy-két órára jut be. Kertészeti szempontból megkülönböztetünk mély árnyékot és fél árnyékot. Ez utóbbi a legtöbb növény számára inkább előny, mint hátrány. Mélyárnyékot viszont csak néhány növény visel el.
Első körben ezeknek a szempontoknak megfelelő tartalmat hozom létre. A későbbiekben más szempontokkal is bővítem ezt az oldalt.
2010-10-30. B.T.